The Blog

Hazaérkeztünk – Fatima 2013

Hazaérkeztünk – Fatima 2013

Egy fantasztikus zarándok-körutat tudhatunk magunk mögött. Aki részt vett, ott volt, biztos sokáig fog emlékezni a tartalmas lelkigyakorlatokra és azokra a gondolatokra, amelyek sorsfordítóak is lehetnek egy ember életében. Újból bebizonyosodott, hogy azon az úton haladunk, amelyen a Szüzanya segít eligazodni a mai zürzavaros világban.

A Hit évében is a lelki fejlődés útját járjuk. Azt az utat, amely örömre változtat minden szomorúságot. Egy olyan úton járunk, amelyen Jézus az útitársunk. Egy olyan úton járunk, amelyen a Szentlélek erősítésével juthatunk napról-napra előre.

Egy  zarándokútnak több oka is lehet. Az emberek szükségét érzik annak, hogy kimozduljanak otthonaikból, hogy szemügyre vegyék mindennapjaikat, életüket, Isten és emberkapcsolataikat.

Egy zarándoklat alkalmával, az imádkozó közösség, némelyiket jobban megérint. Ilyenkor a kegyelmi élet megtapasztalható mint esemény, nem csupán elméleti vagy érzelmi szinten. Néhányan útmutatást kapnak az életükre, vagy hálát adni jönnek, vagy egyszerűen megpihenni, vagy újrakezdeni ha belefáradtak  a nehézségekben, vagy meghallgatást találtak imái, vagy itt gyónnak meg hosszú évtizedek után, stb.

Ha valakinek ilyen jellegű tapasztalata van újra meg újra útra kel és visszatér egy-egy zarándokhelyre.

Régen a zarándokok gyalog indultak el és átélték Jézus  életének eseményeit. A gyalogos zarándoklat visszaadja azt a misztikus tapasztalatot. Manapság a zarándokok kiskocsival, repülővel vagy autóbusszal teszik meg az utat a kegyhelyre.

Jómagam autóbuszt választottam, habár tudtam, hogy nehéz lesz azoknak akik inkább turistaként szeretnek ellátogatni egy- egy kegyhelyre. Úgy éreztem, hogy a sok ezer km-en át mindannyiunknak lehetőségünk lesz elmélyíteni hitünket, erősíteni emberi kapcsolatainkat.

Miért Fatima? Miért éppen most?

Sokan  feltették nekem ezeket a kérdéseket. Lehet jobb lenne Rómába menni, Medjugorje is közelebb van, aztán egyesek a Szent Földre szerettek volna eljutni.

Január 6-án arra ébredtem, hogy Fatimába kell menni.  Kinyitottam a számítógépet, ráklikkeltem Fatimára és  a  következőket olvastam:

2017  május 13-án lesz 100 éve, hogy három pásztorgyermeknek  megjelent a Szűzanya. A Centenárium tiszteletére, 2010-ben a mikor Benedek pápa ellátogatott Fatimába azt kérte, hogy a következő 7 évben minden év legyen felajánlva 1-1 Fatimai titoknak.

2010 május 13-án Benedek pápa a következőket mondta:

“Zarándokként jövök a Fatimai Szűzanyához, hogy megerősítsem testvéreimet a hitben. A Szűzanya azért jött le az égből, hogy emlékeztesse a szeretet nélküli és reményt vesztett emberiséget az Evangélium igazságaira, a remény  forrására”

A Fatimai jelenések Centenáriumára való felkészülés HÉT ÉVÉRE  egy tematikus programot dolgoztak ki, Lucia nővér emlékezéseit alapul véve: minden évben a Szűzanya egy-egy jelenése kerül középpontba.

A 2013-as év témája “NE FÉLJETEK”, alapul véve a harmadik jelenés üzenetét:

“Szeplőtelen szívem lesz a menedéked és az út, amely elvezet Istenig”

A Szűzanya maradéktalanul beakarja teljesíteni édesanyai küldetését. Ezt szerettem volna megismertetni az emberekkel és felhívni mindenki figyelmét a Szűzanya kéréseire amelyek teljes mértékben megegyeznek a Szőkefalvi Fény Királynője kéréseivel:

“Imádkozzatok, Imádkozzatok sokat, mert a sátán munkája szédítő iramban söpri a lelkeket” (Végül Szeplőtelen szívem győzni fog)

A Szűzanya fatimai üzeneteit senki sem kerülheti meg és senki sem mondhatja, hogy nem hallott róla.

II. János Pál pápa az “évszázad üzenetének” nevezte és fontosnak tartotta HÁROMSZOR IS ELZARÁNDOKOLNI ODA, AHOL ELHANGZOTT.

Ez volt az elsö a háromból !

Közel 8000 km-eres utat tettünk meg. Az iratkozások ideje alatt mindennap csak arra kértem a Szűzanyát, hogy annyit és olyan  zarándokokat  küldjön, hogy kényelmesen, akadálymentesen végig tudjuk csinálni azt a programot amit megálmodtam. Ez alkalommal is teljesítette a kérésemet. Ha visszanézek a megtett útra, hihetetlenül gördülékeny és nyugodt zarándoklat volt.

Érdemes volt az útnak előre minden lépését megtervezni, hogy mit hogyan szeretnénk megvalósítani. Ezért volt szükség arra a négy hónap háttérmunkára és az Égiek segítségére, hogy az előre meghatározott időre és költségkereten belül sikeresen teljesüljenek a célok.

Amit nem tudtunk megtervezni az a időjárás volt. DE…. ebben is nagy segítségünkre volt a Szűzanya. A hideg, esős idő volt a legmegfelelőbb ahhoz, hogy a szívbeteg és magas vérnyomásos társaink is jól érezzék magukat.  Ezt azonnal észre lehetett venni Fatimában, ahol rekkenő  hőség várt ránk, és már mindenki fáradtabb, idegesebb és türelmetlenebb kezdett lenni. Így nem volt szükség gyógyszerekre, sürgősségre, orvosra. A jó kedv mindenhol uralkodott. Ahol meg nem, az feledésbe merült azon percen. Köszönjük a Szűzanyának ezt a fantasztikus segítséget!

Szeretném elmesélni, de szavakban nem lehet  összefoglalni ezt a zarándok-körutat. Nem mindennapos út volt, nem sima zarándoklat volt. Volt benne nehézség, szépség, barátság, mulatás, evés-ivás, vásárlás,  könnyhullatás, tanúságtétel, meglepetés, játék, kikapcsolódás, hideg-meleg, tavasz-nyár, fáradság, pihenés, cipekedés, megbánás, megbocsájtás és még tovább  sorolhatnám. Ami viszont közös volt, az IMA.  Az ima összekötő kapocs, világnyelv, bármikor  és bármilyen nyelven megértünk és kifejezzük magunkat, hovatartozásunkat. Az ima mélysége hegyeket mozgat meg, de ezt az erőt alázattal, igaz hittel és szívből jövő szeretettel lehet megszerezni. Úgy érzem mindenkinek sikerült.

Első este Nagykanizsán pihentünk meg. Igazi  testvéri fogadtatásban volt részünk Szennay Zoltán úr részéről, a szállásunk házigazdájától.

Nagykanizsán csatlakozott hozzánk Dr. Bakó Hajnalka Csíkszeredából, aki éppen római útjáról érkezett Budapestre. Budapesti zarándokjaink is szintén itt foglalták el a helyüket. Padova felé megválasztottuk az Őrző -angyalkákat, akik az út egész ideje alatt távolról felügyelik a rájuk bízott testvérüket, és ha szükségét látják azonnal segítségére sietnek. Kilétüket feltárják az út végén és megajándékozzák  zarándoktestvérüket valamilyen kis emlékkel. Nagyon izgalmas pillanatok voltak, mindenki  félszemmel figyelgette a rá bízott személyt úgy, hogy az észre ne vegye. Jót  szórakoztunk!

Padova várt ránk, a Szent Antal Bazilikával, a Prato de la Valle-val ahol 78 olyan szobor  áll amely a városhoz köthető híres embereket ábrázol. Egy magyar nevet érdemes megjegyezni, Báthori István aki a városban tanult.

Rövid séta után a Szent Antal Bazilikát látogattuk meg, de ami a legfelemelőbb volt a számunkra, hogy a bazilika bejárata mellett fekvő kápolnában magyarul hallgathattuk a Szentmisét és imádkozhattunk együtt Táncos Levente atyával, aki lelki-vezetőnk és idegenvezetőnk is volt.

Késő este érkeztünk Torinóba, a szálláshelyünkre. Sajnos időhiány miatt nem volt különösebb programunk itt, de azt jelenti, hogy vissza kell majd térjünk ebbe  a csodálatos városba, hogy megtekinthessük azt a lepelt amely Jézus testét borította és amely őrzi a testének képmását, ahogyan a lepelbe helyezték az ideiglenes temetésekor. Ez a lepel a torinói Keresztelő Szent János Katedrálisban található.

Három éjszaka, illetve 2 egész nap következett Lourdes-ban. Hozzánk csatlakozott három gyimesi zarándoktestvér is, hogy együtt adjunk hálát a Szűzanyának, hogy igent mondott az Isten szavára, és ezzel a világtörténelem legnagyobb eseménye indult el több mint 2000 évvel ezelőtt.

Isteni kegyelem volt az is, hogy pont áldozó csütörtökön lehettünk Lourdes-ban és részt vehettünk a Krisztus Urunk Mennybemenetele ünnepségén, több ezer zarándoktestvérrel együtt.

Első nap a Bazilika egyik szentélyében tartottunk magyar Szentmisét, meglátogattuk a Gave folyó partján egymás fölé épült bazilikákat, elvégeztük a Keresztútat, amelynek a tizedik állomását a magyarok állíttatták 1912-ben.

A keresztutat magyar szobrászművész De Fayköd Mária alkotta, a jelenések 150. évfordulójára. A monumentális szobrok, Jézus szenvedése, mindnyájunk számára sürgető felhívás, hogy megéljük az ima és a bűnbánat üzenetét, amelyet  Szűz Mária a kis Bernadett révén juttat el hozzánk.

Ez a Via Crucis ugyanakkor a szeretet útja a beteggondozók részére, akik irgalmas szamaritánusként elkísérik szenvedő testvéreiket. A hit útja mindenki számára. Megtekinthettük a barlangot, Bernadett életének állomásait. A Bolyi -malmot, ahol született, majd ahol a jelenések ideje alatt lakott. Nagyon megrázó élmény volt látni azt a csöpp-kis helyiséget ahol haton laktak. Megnéztük az 1855-ben épült templomot, benne a keresztelőkutat, ahol Bernadettet megkeresztelték és az akkori plébános sírját is.

Másnap, május 10.-én egy lengyel kamilliánus atya segítségével a lourdes-i Plébánia templomban tarthattunk magyarul szentmisét. A kegyelem csak úgy özönlött reánk. Felemelő volt az esti gyertyás körmenet is, ahol büszkén emeltük magasba a Fény Királynője zászlóját, ami  mindvégig velünk volt és elkísért zarándokutunkon.

Lourdes-i vízzel, ajándékokkal megrakott táskákkal, rengeteg lelki kinccsel tele indultunk tovább a zarándoklatunk célpontja, Fatima felé.

Egész napos utazás várt ránk, de nem volt unalmas és fárasztó sem, mert Dr.Bakó Hajnalka fantasztikus lélekfelemelő programjait közben-közben tűzdeltük egy-egy vidám pillanattal, harmonikával, viccekkel, énekléssel, tombolával, kávészünetekkel és  Levente atya  természetes humora sem hiányzott.

Valahol úgy éreztük mintha régi jó barátok találkoztak volna hosszú idő után.

Rengeteg alagúton mentünk át az út során amit Hajnalka lelki szülöcsatornának nevezett és felejthetetlen élményeket nyújtott kinek-kinek saját megélése szerint. Nekem életem végéig felejthetetlen élmény lesz ez a kegyelmekkel, élményekkel, nehézségekkel, felfedezésekkel, jókedvvel, örömkönnyekkel, izgalmakkal, fáradsággal (és még sorolhatnám) tele 12 nap.

Fatimától 50 km-re volt a szállásunk, Monte Realban, egy gyönyörű panzióban, ahol melegszívű emberek várták érkezésünket és mindent megtettek, hogy jól érezzük magunkat. Itt várt ránk az a hölgy is aki 2 hónappal ezelőtt Padre Alvaro kérésére ellátogatott Szőkefalvára, hogy megismerje a “Fény Királynője ” Egyesület tevékenységét. Nagyon sokat segített és még sokat fog segíteni, ígéretei szerint, hogy kialakítsunk egy jó együttműködést  a két  Mária- kegyhely között. Ez csak a kezdet volt. Alkalmunk volt elmondani egy imát a helyi katolikus templomban is és még megszentelt kenyeret is kaptunk ami a közeli teraszon a hideg csapolt sör mellé  jókor érkezett.

Itt már éreztük a kontinentális éghajlat jellegzetességét, a nappali és éjszakai  hőmérséklet  ingadozásokat.

Fatima a jelenések óta az egyik legfontosabb katolikus  zarándokhely.

1917-ben a portugáliai Fatima közelében megjelent a Szűzanya három pásztorgyermeknek. A római katolikus egyház elfogadott ténynek nyilvánította a hihetetlennek hangzó történetet és azóta is a legnagyobb jelentőséggel bíró jelenések között tartják számon az itteni víziót.

Az utolsó jelenés 1917 október 13-án volt, amikor a “ragyogó hölgy” azt mondta hogy Ő a Rózsafüzér Királynője és megkérte a gyerekeket, hogy állítsanak kápolnát a tiszteletére.

fatima_birtalan (35)

Ebben a kápolnában misézhettünk május 12.-én reggel  a Padre Alvaro Jesus papbácsi jóvoltából. Meg kell említenem, hogy Alvaro atya, a Lisabonban élő barátnőm lelki-vezetője, és annak ellenére, hogy komoly beteg, 100 km tett meg gyalog a zarándokhelyig, egész nap gyóntatott és még időt szánt arra is, hogy találkozzon velünk és megszentelje a Rózsafüzér Királynője zászlóját, amire saját kezűleg írta rá a dátumot és a megszentelés helyszínét. Isten fizesse meg neki!

Talán ekkor teljesedett be a zarándoklatunk végső és legfontosabb célja.

Tűző nap volt Fatimában. Ez a meleg nem csak a nap sugaraitól származott, hanem a belső fényünk sugarai is melegítették testünket -lelkünket. Az alagutak szülöcsatornái megtisztították lelkünket, helyet adván annak a fénynek amit otthonról hoztunk a Fény Királynőjétől és amit gondosan őrizgettünk mind idáig,  ki-ki  a szíve egyik kis kamrájába bezárva, vagy éppen a lelke mélyén elrejtve, hogy most elővegye és egybeolvassza a fatimai  Miasszonyunk  ragyogásának  melegével.

Tengernyi ember, tengernyi kegyelem. Látni, érezni, átélni, megtapogatni, megélni kell. Elmesélni nem lehet. Nincsenek szavak, melyekkel ki lehetne fejezni a téren uralkodó hangulatot. Csak annyit tudnék mondani, hogy jó volt nekünk ott lenni.

Jó volt nekünk magyarnak lenni Fatimában. Aki nem járt még ott az nem tudja felfogni, hogy micsoda becsülete van a magyar embernek itt ebben a portugál kis városkában. Hiszem, hogy minket a Szűzanya hívott ide, mert földilény nem tudná olyan hajszálpontossággal összekapcsolni a buszban megélt kegyelmi ajándékokat a helyszínen található csodával határos eseményekkel. Szép volt a mise, szép volt minden, de a Szűzanya Szeplőtelen Szíve dobogása még most is hallani talán mindannyiunk  fülében és lelkében.

A Keresztutat végigjártuk és büszkeséggel töltött el, hogy mindegyik állomásnál magyarul olvashattuk az emléktáblát. Ugyanis a fatimai keresztutat az 1956-ban külföldre menekült magyarok kezdeményezésére adományokból hozták létre.

A keresztút végén található a Szent István Király kápolna. Amikor bementünk és észrevették, hogy magyarok vagyunk, azonnal minden fényt felgyújtottak és szívük teljes melegével üdvözöltek az ott levők. Csak most éreztem istenigazából, hogy milyen nagy megtiszteltetés magyarnak lenni. Egy spanyol hölgy Hajnalkát átölelte  és a következőt mondta ” Micsoda gazdagság”.  Még most is könny szökik a szemembe mikor visszagondolok, hogy mennyi szépet tartogatott számunkra a Jó Isten. Ezt nem szabadott volna kihagyni. Ezt álmodtam meg január 6-án. És így lett. Istennek legyen  hála !

Emberek! Micsoda gazdagság magyarnak lenni !

Itt találtuk a Magyarok Nagyasszonya szobrát, melynek másolatát a csíkszeredai Millenium templom alagsorában lehet megnézni.

13-án délután újból magyarul misézhettünk a Feltámadás kápolnájában. Lélekemelő volt. Ott lobogott a megszentelt Rózsafüzér Királynője zászló és a magyar zászló az oltár mellett. Micsoda gazdagság magyarnak lenni !

Itt letettük a fatimai Szűzanya Szeplőtelen Szíve elé minden otthonról hozott gondot, fájdalmat, problémát, barátaink és otthon maradottak gondjait, kéréseit. Ami csodával határos volt és amire nem számított senki az a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve kiállítás volt, ami hozzátartozott az autóbuszon megtapasztalt lelkiszülöcsatornákhoz, sőt szorosan összekapcsolódott az ott szerzett élményekkel. Láthattuk önmagunkat a Szűzanya szívében, belenézhettünk a Miasszonyunk szívébe, és ami megrázó volt, hallhattuk a Szűzanya Szeplőtelen Szíve dobogását, mint a kiállítás zenei aláfestéseként egy bejátszott szívdobogás formájában.

Óriási kegyelem áradt ránk !

Meglátogattuk a Francesco, Jácinta  házát, azután meg a Lucia szülői házát. Nagyon sok fényképet készítettünk,hogy ízelítőként haza vihessünk ezekből az emlékekből egy csipetnyit.

Ez után meg a bazilikában megnéztük a három pásztorgyermek  sírját, akik  találkoztak a Szűzanyával földi életükben és most is együtt örvendenek egymásnak ott fent a mennyek országában.

Az esti gyertyás körmenet egy külön élmény volt számunkra. Égett a tér a milliónyi gyertya fényétől. Égett a lelkünk az örömtől, a hálától és a rengeteg égi kincstől ami ránk zúdult ott a fatimai téren.

Sikerült elindítani egy kapcsolatot a fatimai kegyhely és a szőkefalvi kegyhelyek között. Kérték, hogy küldjünk egy szőkefalvi zászlót a Fatimai Kegyhely részére, amit a  Jelenések Kápolnájában fognak őrizni.

Még ezt is megkaptuk ! Köszönet és hála !

Megtisztulva, megújulva, feltöltődve indultunk hazafelé.

Ez alkalommal éjszakai utazás volt tervezve, hogy minél hamarabb odaérjünk az oly sokszor emlegetett szent helyre, Montserratba és közelről is megcsodálhassuk a Fekete Madonna szobrát, amely a keresztényvallás egyik legfurcsább, egyedülálló vonatkozása.

Mielőtt Montserrat felé tértünk  volna, beugrottunk egy rövid időre Barcelonába is, ha már itt jártunk, hogy legalább kívülről megtekinthessük a Szent Család Templomot. Ez a római katolikus bazilika, egy gazdag barcelonai könyvkereskedőtől ered, José Maria y Bocabella, aki olyan templomot szeretett volna, amelyben gazdagok és szegények egyaránt imádkozhatnak.

1883-ban Gaudi kapta meg a templom készítésének feladatát. Élete hátralevő 43 évét erre szentelte, főleg az utolsó 15 évben, már csak ezzel foglalkozott. Viszontlátásra Barcelona! Ide is vissza fogunk jönni, ha a Jó Isten is úgy akarja !

Montserrat, amint már említettem, festők ecsetjére kívánkozó sziklákra épült város. A Fekete Madonna szobrot Miasszonyunk-kápolnájában helyezték el, magasan az Alzon-folyó mély völgye fölött. A montserrati Fekete Szűz, gondosan megmunkált faszobor, ami Szűz Máriát és a gyermek Jézust ábrázolja. A kilencedik század óta tisztelik, és jelenleg a Santa Maria de Montserrat-Kolostorban található. Fantasztikus helyen épült a montserrati kolostoregyüttes. A Fekete Madonna köré épített Templomban ki-ki elhívatottsága szerint fohászkodhat és érintheti meg a Madonnát. A zuhogó eső ellenére is felejthetetlen emlék marad ez a varázslatos  és elkápráztató hely. Vonattal mentünk Manresába a jezsuiták által épített szálláshelyünkre, hogy kipihenhessük a több mint 1300 km-es  utazás fáradalmait. Visszatekintve erre a napra, úgy elemezném, hogy kiváló nap volt  az információéhes és kultúrafaló embereknek  a csodák földjén.

Már csak 2 nap és vége az álomnak. Haza kell menni és folytatni ott ahol abban hagytuk a munkánkat. Dolgoznunk kell, hogy  újból és újból  elzarándokolhassunk  olyan helyekre ahol életre szóló lelki kincseket gyűjthetünk.

Hazafelé jövet  visszatekintés képen megnéztünk több olyan keresztényfilmet amelyek  a zarándok-körutunk állomásairól szólnak: Bernadette 1-2, Fatimai jelenések, Szent Antal élete, Jézus a gyermek, stb. Így könnyebben felidézhettük az elmúlt 10 nap csodákkal tele pillanatait.

A Francia Riviéra is zuhogó esővel várt, de nem zavarta a csapatot. Meglepetésnek szánták  a buszvezetőink és “bekanyarodtak” Cannesba, hogy a piros szőnyegen csoportképet csinálhassunk. Hát igazi meglepetés volt számukra is, hogy éppen MOST volt a cannes-i filmfesztivál díjkiosztási ünnepségére  meghívott színészek érkezése. Egyedi látvány volt, eső, tömeg, izgalommal tele várakozók, csodálkozók (mint pl. mi), színészek, rendőrök ünnepi egyenruhában, hosszú ruhás bőrigázott csinibabák, topmodellek, óriáskivetítők, zene, kacaj, egyszóval zajlott az élet.

Egy óra, amely betekintést adott egy másvilágba. Köszönjük a sofőrjeinknek!

Nissában szerettünk volna napozni és fürödni de a napozás elmaradt, viszont lehetőségünk volt esővízben megfürödni az ég alatt. Ennek ellenére a csoportból többen is éjszakai túrára indultak a Francia Riviéra legszebb városában, hogy  ízelítőt kapjanak  a  Cote d’Azur lenyűgöző tengerpartjáról, mások pedig visszavonultak pihenni. A Francia Riviéra számtalan kincset és felfedezni valót tartogat a több mint 120 km-es parthosszán. Ide is vissza kell látogatni !

Már csak egy ugrás és magyar földre érünk. Reggel korán Nagykanizsa felé vettük az irányt. Már mindenki hazavágyott. Tele élményekkel, megpróbáltatásokkal, kincsekkel, tapasztalatokkal, ajándékokkal  és sok-sok szeretettel a szívünkben hallgattuk Hajnalkának az utolsó elmélkedéseit.

Ez a nap volt amikor az őrzőangyalok feltárták kilétüket, nagy szeretetben összefonódva köszöntötték egymást. Ezeket a pillanatokat nem lehet leírni. Meghitt, könnyfakasztó, szeretetteljes pillanatok voltak, amit az ember élete végéig őrizget a szívének egy kis zárkájában. Ez volt az a pillanat, amire nagyon vágytam, mert a részletes program összeállításánál úgy éreztem, hogy ezen az úton életre szóló barátságok  fognak születni. Nem tévedtem! Dicsőség neked Istenem !

Így érkeztünk Nagykanizsára, ahol várt reánk ugyanaz a kedves fogadtatás mint a zarándokutunk elején. Itt elköszöntünk a budapesti társainktól, megígérve egymásnak, hogy még találkozunk.

Hátra van még Szőkefalva és  a CÉL: Csíksomlyó

Robogtunk hazafelé, már  Erdély, mát itthon vagyunk!

A telefonok azonnal elkezdtek csörögni! Mindenki egy pillantás alatt felébredt  a zarándoklat csodavilágából és  hozzátartozóival  telefonon érdeklődött az otthon maradottak hogylétéről. Hála Istennek, mindenki jól van !

Szőkefalván lesz este 9 órakor a Hálaadó Szentmise. Már-már  szinte elkeseredtem, mert számításaim,és a sofőrök számításai szerint sem volt esélyünk, hogy este kilencre Szőkefalvára érjünk. Nagyon bántott, hogy az  fiatalok engesztelőnapjára nem érünk oda  és lekéssük a  záró Szentmisét is, ami nekünk a Hálaadó misénk is lett volna. Újból egy csoda! Senki nem tudja megmagyarázni, hogy mi történt. Vagy az idő meghosszabbodott, vagy az út megrövidült ……. A Jó Isten mennyire tud bánni az idővel és az emberek lépteivel! (Hajnalka)   Másodperc pontossággal este 9 óra 00 perckor az autóbuszunk a szőkefalvi templom előtt volt. Mindenki elmosolyodott, örvendett, tapsolt, de…vajon mi történt? Ez hogy történhetett meg, ennyire másodperc pontossággal ? Elgondolkodtató….

Ezek az égből jött segítségek végigkisértek a közel 8 ezer km-es zarándokutunkon. Hálával tartozunk !

Nagy szeretettel fogadtak a szőkefalviak és az odazarándokolt hívek. György István atya köszöntötte a Rózsafüzér Királynője megszentelt zászlóját és annak katonáit.

A Szentmise után, amit a marosvásárhelyi Hajlák Attila segédlelkész mutatott be, mint a fiatalok engesztelőnapjának külön meghívottja, KONKOLYÉGETÉSEN vettünk részt !

Levonultunk a templomkertben  található lourdes-i barlanghoz és mindenki bedobta a tűzbe azokat a rossz szokásokat, élményeket, problémákat és bármi mást, amit kiszeretne zárni az életéből örökre. Csak a tiszta búza maradt meg, ami továbbra is képes lesz táplálni életünket a földi zarándokutunk következő szakaszán. Köszönjük Hajnalka !

Hazai ízek ! Töltött káposzta székely módra ! Maradék kisüsti és egy  puha ágy !

Isten fizesse meg annak aki főzte !

Reggel indulás tovább, gyorsan kellett aludni. Csíksomlyó felé gurul a buszunk, együtt még harminc dicsőszentmártoni zarándoktestvérrel, György István papbácsival, Levente atyával és jó-magunk. Elhoztuk! Megígértük és elhoztuk a FATIMAI Miasszonyunk megszentelt zászlóját Csíksomlyóra !

Ott díszítette az oltárat a Szentmise egész ideje alatt a Segítő Mária szobor másolata  és a Magyar Szent Korona- másolata  szomszédságában !

KÖSZÖNJÜK ERIK ATYA   ezt a megtisztelő  fogadtatást és  óriási ajándékot ! Isten fizesse meg !

2013_Csiksomlyo (106)

Beteljesedett !

Vári Gabriella

“FényKirálynője” Egyesület

alapító-elnök

Share this Post: Facebook Twitter Pinterest Google Plus StumbleUpon Reddit RSS Email

Related Posts

Leave a Comment

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>